flamand művészet: a mai →Belgium területének művészete az egykor egységes →Németalföld kettészakadásától, a 16. század végétől a mai Belgium megalakulásáig, 1830-ig (előzményei: a németalföldi művészet, később Belgium művészete). - Minthogy ezen a ter-en rövid kezdeti küzdelmek és az ellenszegülők elvándorlása után a kat. vallás maradt a győztes, ösztönző az Itáliából jövő barokk, amelynek első tiszta képviselője Pieter Huyssens (1577-1637), az antwerpeni Borromei Szt Károly-tp. mestere volt, legerőteljesebb a jezsuita Willem Hesius (1601-90), aki a lőveni Szt Mihály-tp-hoz az Il Gesu típusát vette át, de honfitársai ízlésének megfelelően mozgalmasabbá tette, buja, nagyon plasztikus dekorációt alkalmazott. A stílus sokkal kevésbé olaszos Pieter Huyssens genti Szt Péter-tp-án (1639-1759: épült). A korszak leghatásosabb egyénisége, Pieter Pauwel Rubens (1577-1640) festő létére közreműködött a fent említett antwerpeni tp. tervezésében is, fő szerepe azonban a caravaggiói kolorizmuson és drámaiságon alapuló, erőteljes, érzékletes és utolérhetetlenül patetikus stílus kialakítása volt; oltárképei hazája határain messze túl is stílusteremtő példaképnek számítottak. Tanítványai közül Anthonis van Dyck (1599-1641) műv-ének elegánsabb, Jacob Jordaens (1593-1678) erőteljesebb vonásait fejlesztette tovább. Még a szobrászokon is érezhető, így az id. Artus Quellinus (1609-68) v. a Rómában is tevékenykedő, valamivel hidegebb Francois Duquesnoy (1594-1643) műv-én. Különös, fölbomlott formák, gazdag figurális díszítés látható Laurent Delvaux (1696-1778) tp. szószékein. A 18. sz. során a Fro. felől áradó klasszicista szellem erősödött meg, még építészeket is onnan hívtak nemegyszer, itt már kétséges a „flamand” megjelölés jogossága. Ennek legmarkánsabb példája Jean-Joseph Montoyer műve, 1780: a brüsszeli St. Jacques-sur-la-Coudenbergh-tp. Pieter Anthoon Verscheffelt (1710-93, az Angyalvár tetején levő Szt Mihály-szobor mestere) és isk-ja a szobrászatot is a klasszicizmus felé vezette. Pierre-Joseph Verhagen (1728-1811) kezén a vallásos fest. is eljutott ide. V.J.

flamand művészet